A kisállattartók és a kutyákkal dolgozó szakemberek is egyetértenek abban, hogy a kutya
személyisége rendkívül fontos fenotipikus jellemző, amely alatt olyan viselkedésbeli sajátságok összességét értik, amelyek időben állandók, és jellemzően megjelennek egy adott helyzetben (Gosling és Jones 2005). A személyiség kialakulásában a környezetnek is fontos szerepe van, amely az egyedfejlődés során befolyásolhatja, a jelentős mértékben genetikai hatásokkal magyarázható korai temperamentumot.

A kutyatulajdonosok, a kutyatenyésztők, illetve a kutyával foglalkozó más szakemberek általában gyakorlati kérdéseket fogalmaztak meg a kutyaszemélyiséggel kapcsolatosan, éppen azért, hogy ki tudják választani a megfelelő kutyát a megfelelő otthonba. Ugyanakkor a kutyaszemélyiség tudományos igényű kutatása csak nem rég kezdődött meg.

A kutyák személyiségét az utóbbi időben sok kutató vizsgálta, sok újabb tanulmány közöl rengeteg új eredménnyel, és állít fel új személyiség modelleket. Általában 2 fő módszert lehet elkülöníteni a kutya személyiségmodellezésében. Egyfelől a kutató egy jól felépített viselkedés tesztben igyekszik a kutyát egyedileg a megfigyelt viselkedései alapján jellemezni, illetve kategorizálni. Erre jó példa a svéd etológusok által használ ún. Kutya Mentalitás Teszt, amely során 14 helyzetben gyűjtenek viselkedési adatokat a résztvevő kutyák megfigyelésével (Svartberg és Forkman 2002). Egy másik gyakran alkalmazott módszer a gazdák kikérdezésén alapszik, amelyhez különféle kérdőíveket használnak a kutatók (pl. Kubinyi és mtasi 2009). Az utóbbi módszer esetében a kutatók gyakran alkalmaznak olyan kérdőíveket, amelyeket eredetileg az ember személyiségének elemzésére dolgoztak ki (Gosling és Jones 2005). Az egyik legnépszerűbb az emberi személyiség öt személyiségvonásán alapuló kérdőív (ún. Human Big Five) (Gosling és mtsai 2001). Az ötfaktoros humán személyiségmodellben kimutatott vonások a következők: Extraverzió - társas hajlam és barátkozó viselkedés; Neuroticizmus - szorongás és levertség; Lelkiismeretesség - hozzáértés és önfegyelem; Barátságosság - bizalom és megfelelés, és Nyitottság – tapasztalat megszerzése, érdeklődés.
A kutya személyiségvizsgálatához az emberi modell egyes kérdéseit átalakították, és megkísérelték a kutya szempontjából értelmezhetővé tenni. A kutyákra átalakított 5 faktoros modell a következő személyiségvonásokat határozza meg: Energia – megfeleltethető az emberi Extraverziónak; Barátságosság - megfeleltethető az emberi barátságosságnak; a Neuroticizmus, az Intelligencia - megfeleltethető az emberi Nyitottságnak; és a Lelkiismeretesség (részleteket a következő cikkben).

A kutya 5 faktoros személyiségmodellje esetében felvethető az ökológiai relevancia kérdése, ugyanakkor a háttérismereteket tekintve a kérdőív jó kiindulási pontot jelent egy összehasonlító elemzésben. Kubinyi és mtsai (2009) az 5 faktoros személyiség modellt használták fel egy több mint 14 ezer egyedből álló német kutyapopuláció jellemzésére. A szerzőknek sikerült számos összefüggést kimutatnia az egyes személyiségvonások illetve környezeti tényezők között. Így például a kutyák nyugodtságát a kor, a kiképzési tapasztalatának mennyisége valamint a gazdához kerülés kora befolyásolta elsősorban.

Emellett használtunk még egy másik kérdőívet is, ez volt az úgynevezett ADHD kérdőív, melynek két skálája van az Aktivitás-impulzivitás illetve Figyelemhiány (Vas és mstai. 2007). Aktivitás skálát egyfajta referenciának használtuk a mi vizsgálatunkban a DBF kérdőív Extraverzió skálájához.