Mostani cikkemben két igen komplikált élethelyzetet próbálok boncolgatni. Amikor is egy gyerekes családba érkezik egy új kutyus és ennek fordítottja, kutyás családba érkezik a baba. Egyik sem egyszerű, de most gondoljuk végig a kutya szempontjából. Vegyük az utóbbi szituációt, a kutya „területére” egy újdonság érkezik, legyen az egy másik kutyus, vagy egy vendég. Vannak kutyák, akik nagyon izgatottá válnak, fel-alárohangálnak, ugrálnak, vannak, akik inkább bizalmatlanok, visszahúzódóak,esetleg morognak is. Végül vannak, akik akár tényleges veszélyt jelenthetnek a területükre lépőkre nézve.  Most pedig vendégekről beszélünk csak, akik egy ideig maradnak nálunk, amíg akár házőrzőnket el is zárhatjuk. Tehát egy kisbaba sokkal nagyobb körültekintést és tervezést igényel. Ez talán sokaknak egyértelmű, ha nagytestű kutyájuk van. Arra kevesebben gondolnak, hogy kistestű kedvencük ugyanolyan veszélyt jelent az apróságra. Ha a közkedvelt kicsi fajtákat vesszük, pl. yorkie, mopsz, bolognese,havanese, súlyuk átlagban 1-6 kg terjed, persze ezt meg is haladhatja. Így nagyjából a gyermek súlyával megegyező. Ez olyan, mint hozzánk képest egy nápolyi masztiff, kaukázusi juhász. Tehát gyermekünknek ugyanolyan sérülést tud okozni egy kistestű, mint nekünk egy nagytestű négylábú. Ezt továbbgondolva a legnehezebb dolgunk akkor van, ha kutyusunk a lakásban él velünk. Hiszen a legtöbb esetben nehezebb korlátokat szabni, mivel itt a helyiségek elosztása fontos szerepet játszik. Ha a kutyának mindenhova bejárása van, az megnehezíti majd a dolgodat.Természetesen az ő területe a lakás egésze, amit ösztönei szerint védelmez. Azt tanácsolnám, hogy már a baba érkezése előtt jóval, jelöljünk ki egy kisebb területet a kutyusnak a lakáson belül. Az lesz az ő területe, így a többi helyiséget tiszteletben kell tartania. Ez nagyban megkönnyíti majd a dolgunkat a baba óvásában. A kezdetektől fogva ügyelni kell arra, hogy a kutya hierarchiában hova helyezi magát. Tehát a gyermek alatt kell pozicionálja magát. Ebben az a nehézség, hogy mindig és következetesen be kell tartanunk.Segíthet pl. egy jól beállított napirend. Természetesen nem percnyi pontossággal való tervezést értek ez alatt, mert az akármelyik nap borulhatna,pl. egy váratlan orvoshoz rohanással. A kutyát tekintve egy átlagos napirend a következő lehet. Reggel, vagy délelőtt egy kis séta. Hiszen a babakocsihoz jól hozzászoktatható akármelyik kutyus. Ne várjuk el első alkalommal, hogy szorosan mellette, fegyelmezetten sétáljon. Az elején nem árt, ha van egy kis segítség.Hosszú pórázon mehessen a kutyus, fenn áll az esély, hogy fél tőle. Nagy és gurul. Kutyaszemmel kb. így tekintsünk a babakocsira. Az azonban előny, hogy az esetek többségében magasabb (ha csak nem dogod, vagy ír farkasod van), mint a kutyus, tiszteletre méltó tárggyá válik. Séta után jöhet egy kis reggeli a kutyának, majd kötelező pihenő neki. A kutya korától, fajtájától is függ, de egy ilyen program után több órányi pihenés, nyugodtság várható el. Délután ugyanezt megismételve, tehát mozgás és csak ezt követően az esti etetés,éjszakára nyugodhat el a kutyus. Persze előfordulhat, hogy ezen felül plusz„pisi lehetőségre” van szüksége, azt biztosítsuk neki. Ebből a szempontból is sokkal könnyebb dolgunk van, ha kertes házban élünk.

A másik fent említett szituáció,amikor gyermekes családba érkezik egy kutyus. Természetesen nagyon sok dolog függ a gyerek(ek) életkorától. Vegyünk egy-két tipikusan családba illő fajtát.Magyar vizsla, boxer, berni pásztor, bernát hegyi, sőt, gyakran ajánlok bullmasztiffot is. Ez persze csak néhány példa. Van köztük igen aktív és kevésbé mozgékony fajta is. Pici gyerek mellé nem javaslok kistestű kutyát,mivel apró testüket sokkal jobban féltik és védik. A lényeg, hogy ha egy szülő körültekintő, biztos, hogy megtalálja a család „tempójához”, életmódjához a megfelelő habitusú kutyát. Fontos, hogy legyünk magunkhoz őszinték a választás előtt. Ha pl., tudjuk, hogy nem mozgunk sokat, ne válasszunk boxert, vagyvizslát, mert nekik bizony jó sok feladatra, játékra, aktív programokra van szükségük. Kicsi gyerek mellé mindenképpen kölyök kutyát javaslok. Így ő is részt vehet felnevelésében, látja majd milyen felelősségteljes és nehéz feladat egy kiegyensúlyozott házi kedvencet nevelni. Ugyanakkor könnyebb dolgunk van,hiszen a kutya számára a gyerekek jelenléte lesz a természetes. Gondoljunk csak arra, nem minden kutya találkozott már gyerekekkel. Sőt sok kutya első találkozáskor igen furcsán reagálhat egy kisemberre. Ez nem veszélytelen. Egy ilyen kutya szemszögéből egy furcsa hangú, mozgású, méretű, gyengébb élőlény egyenlő a gyerekkel. Tehát lehetőség szerint 5 hónaposnál fiatalabb kutyust válasszunk. Ám ebben az esetben is a fentiek alapján érdemes eljárnunk, tehát a kutyának egyértelműen mutassuk, a gyerek is vezető. Természetesen javaslom minden esetben a megfelelő szakember felkeresését! Ilyen jellegű problémában is szívesen segítek!

Sok sikert kívánok minden Gazdinak!

Forrás: Nyakas Gábor, Albadogcenter